Késő esti önreflektív kérdések

 2017. augusztus 8.       0 megjegyzés

Csodás napot mindenkinek!


Habár már egy ideje írni akartam ide - azóta kettő bejegyzést is -, a technika kifogott rajtam, így még nem tudtam publikálni, hogy mi/mik történtek velem a nyár első felében. De hogy addig se álljon üresen a blog, hoztam egy - szerintem - nagyon király kis taget, amit Lia blogján találtam (az oridzsinál verzió pedig Theától származik).

1. VILÁGEGYETEM: Mi az az egy dolog, amit azt kívánod, hogy bárcsak elmondhatnál annak, akivel többé már nem vagytok barátok?
Volt egy időszak az életemben, amikor az akkori legközelebbi barátaim, akikkel szinte mindent együtt csináltunk, majdnem egyszerre fordultak el tőlem. Nekik üzenném, hogy sajnálom. Sajnálom, hogy megváltoztam és ez nem mindenkinek volt ínyére. Sajnálom, hogy a barátságunk nem ért annyit, hogy ne csak én akarjam rendbe hozni és fenntartani. Remélem, mindegyikőtök elérte az álmait!

2. GALAXISOK: Mi az a 3 dolog, amit mindenképpen meg akarsz tenni, mielőtt meghalsz?
 - Állatorvosként lediplomázni - Egyszer egy bölcs ember azt mondta, hogy ő látja a kezemben A diplomát. Egy másik bölcs ember pedig azt, hogy minden tudásom és képességem megvan hozzá, hogy nagyon jó állatorvos legyek. Higgyünk a bölcs embereknek és ne adjunk fel egy 18 éve tartó álmot~
 - Eljutni azokra a helyekre, amiket mindig is látni akartam - Japán, Ausztrália, Peru, Izland. Tök olcsó mind a négy, de szerencsére a még a YouTube is tele van hasznos oktatóvideókkal, amik hülye ötleteket adnak, hogy hogyan csempészd be magad egy-egy országba.
 - Szeretném megélni, hogy ellenszert találjanak a rákra - Rengeteg családtagomat vesztettem el emiatt, távolabbiakat és nagyon közelieket és szeretném látni, hogy a jövőben másoknak, legyenek azok a szeretteim vagy idegenek, ne kelljen mindazon átmenni, amin nekünk kellett többször is. 

3. BOLYGÓK: Milyen teljesítményedre vagy a legbüszkébb?
Általánosan a kitartásomra. Az élet sokszor szeret mindenféle mókás nehézséget az utamba gördíteni, hogy aztán megnézze, vajon feladom-e vagy tovább csinálom. Mindig tovább csinálom. Ha el akarok érni valamit, akkor iszonyatosan makacs tudok lenni, és mikor már valaki azt mondja, hogy talán az univerzum így akar üzenni, hogy adjam fel, én akkor odaállok az univerzum elé és feltartom a középső ujjam. 

4. FELHŐK: Mit bántál meg az életed során a legjobban?
Hogy hagytam, hogy a szám ne legyen szinkronban az eszemmel. Csak egy icuripicurit kellett volna visszafognom a lepénylesőmet és belegondolni, milyen következményei lesznek annak, ha kinyitom, de nem ment. Szerencsére a visszajelzések alapján azóta sikerült csiszolnom ezen az antiképességen.

5. TELIHOLD: Milyen ember szeretnél lenni?
Boldog. Nem hiszem, hogy ehhez bármi mást hozzá kellene fűznöm.

6. NAP: Ha egy nap arra kelnél, hogy az életedben minden tökéletes, hogyan nézne ki?
Ez az utolsó napon Magyarországon, így otthon, a családi fészekben töltöm. Reggel anyukámmal és apukámmal együtt reggelizünk, az egész napot együtt töltjük, mert tudjuk, hogy mire holnap felkelünk, már nagyon messze leszünk egymástól. Mamámékhoz megyünk ebédelni, a nagybátyám is hazajött, majd sírós búcsúzkodás után elindulunk Budapestre, ahol a vőlegényem már vár rám. A férfi, aki szeret annyira, hogy velem jöjjön Ausztráliába, miután a világ legőrültebb és legvágyottabb állását ajánlották fel ott, s így a legkülönlegesebb élőlényekkel foglalkozhatok. A repülőtéren meglepnek a barátaim, hogy ők is elbúcsúzhassanak tőlünk, majd életem párjával és egy kisnyúllal az oldalamon eltűnünk a terminálban, útban életünk egy új szakasza felé.
(Tekintsünk el a ténytől, hogy már a második mondat is sántított.)

7. KÉSŐ ESTE: Mi/ki miatt érzed magad biztonságban?
Ha a családom a mellettem van. Sose értettem azokat az embereket, akik irtóznak a családi eseményektől vagy nyaralásoktól, de valószínűleg én vagyok a szerencsés, hogy a miénk ilyen közel áll egymáshoz, még azokkal is szoros a kapcsolat, akikhez nem fűz vérségi kapcsolat. A családom a legbiztosabb támaszom, amíg ők velem vannak, tudom, hogy sosem leszek egyedül.

8. NAPFELKELTE: Mit szeretnél kezdeni az életeddel?
Szeretném, hogy bár legyen végzettségem, állásom, mégse legyenek befásultak a hétköznapjaim, ne legyen unalmas, egyhangú, hogy úgy éljek, hogy a nyugdíjasotthonban már ne kelljen semmit se bánnom. Szeretnék egy olyan őrült és kalandos szerelmet, amilyen a szüleimnek megadatott, hogy legyen pár vad és felejthetetlen évünk, mielőtt családot alapítunk. És hogy miután ez megtörtént, akkor se savanyodjunk be, tegyünk majd az ellen, hogy a szürke hétköznapok ne rántsanak be.

9. NAPNYUGTA: Ki az a személy, akiről azt gondoltad, hogy örökké veled lesz, de többé már nem is beszéltek?
Apukám. Egyikünk sem tehet arról, hogy már nem beszélünk, hiszen azért nincs már velem, mert sok szenvedés után megpihenhetett. De kétségkívül ő volt az az ember az életemben, akinek annyira természetes volt a jelenléte, hogy ott van velem mindennap, hogy a mai napig hiányzik és rengeteg időbe telt, míg feldolgoztam a veszteségét.

10. ÉJFÉL: Más ember vagy késő este, mint reggelente?
Pont ezek azok az időszakok, amikor a legjobban pörgök, így nem hinném. Reggel nagyon hamar magamhoz tudok kelni - annak ellenére, hogy az alvás a kedvenc tevékenységem, nem zavar a korán kelés -, és minél gyorsabban magamhoz térek, annál produktívabbnak érzem a napot, késő este pedig még ráhúzok erre, hogy elégedetten fekhessek le aludni. Látni kéne viszont dél és délután négy óra között: az egyetlen, amire akkor képes vagyok, az az ágyban fetrengés.

11. GYERTYAFÉNY: Határozatlan ember vagy?
Nem gondolnám. Elég konkrét elképzelésem van mindenről, ha pedig valamilyen döntés előtt állok, legyen az kicsi vagy nagy, akkor mindig azt teszem, ami elsőként eszembe jut. Képes vagyok nagyon túlgondolni a dolgokat, ha egyszer odakeveredek, így ezt mindig igyekszem elkerülni.

12. SÖTÉTSÉG: Változtattál már meg magadon valami olyat, amit szerettél, csak azért, hogy másoknak bizonyíts?
Jelenleg épp a testsúlyomat és az alakomat változtatom aktívan. Habár jól érzem magam a bőrömben most is, mint tíz kilóval könnyebben, mégis idegesített, hogy sokszor mást se hallottam azon kívül, hogy fogyjak le, mintha bármivel is jobban hozzá tudnék járulni a társadalomhoz azzal, hogy vékonyabb vagyok. Ráadásul ki akarom gyúrni magam annyira, hogy ha az egyik haverom máskor részegen beszól valamit, amit aztán meg akar beszélni, de végül gyáván elfut ahelyett, hogy a szemembe mondaná, nemes egyszerűséggel behúzhassak neki. (Say no to violence!) Habár minden tettemben elsődlegesen az jelenik meg, hogy magamnak akarok bizonyítani, hogy képes vagyok rá.

13. ÉDES ÁLMOK: Boldog vagy?
Ezért küzdök. Igyekszem mindenhez pozitívan hozzáállni, még akkor is, ha épp egy mély hullámvölgyben vagyok, mert hiszek abban, hogy az ilyen dolgok bevonzódnak, és ha én mindenben a jót találom meg, akkor a rossz vagy elkerül, vagy már nem fogom észrevenni. Mindenkinek vannak a világon problémái, attól nem leszek különleges, hogy nekem is, csak gyávának fogom érezni magam, amiért hagyom, hogy ellepjenek a hullámok.

14. RÉMÁLMOK: Mitől félsz a legjobban?
Vannak apróságok, amiktől kiver a frász és sírni tudnék, mint a bohócok, sötétség, horror filmek, pókok és poloskák, creepy kisgyerekek. Emellett félek a magánytól, a tehetetlenségtől és a háborúktól, de legfőképp attól, hogy ez a három olyan dolog, ami túlnő azon a képességemen, hogy tegyek ellenük.

15. CSILLAGKÉPEK: Ki az a személy, akivel akár órákig is el tudsz beszélgetni?
Anyukám, a nagybátyám, a családom - azt egyszer fel kéne venni videóra, hogy milyen orbitális nagy baromságok hangzanak el, ha az egész banda összekerült -, a legjobb barátnőm és azok a barátaim, akikkel napi kapcsolatban vagyok. Egyikükkel sem okoz elcsevegni a legáltalánosabb témákról, depressziós dolgokról és totál értelmetlenségekről, ráadásul ha többen vagyunk és ellenvélemények vannak, abból izgalmas viták szoktak kerekedni. De igazából ha összekerülök egy szimpatikus egyénnel, akkor lepényleső órákig képes nyomatni a sódert.

16. EMLÉKEK: Ki az, akit sosem fogsz elfelejteni?
Azokat, akiket a legjobban szeretek és akik hozzájárultak ahhoz, hogy azzá legyek, aki ma vagyok és a jövőben leszek. Nem feltétlenül tartoznak egy kategóriába, és nem biztos, hogy mindegyikükhöz pozitív emlékek kötnek, de akik tettek valahogy, valamilyen nagyot értem, azokra örökre emlékszeni fogok. (Meg amúgy idegesítően jó a hosszútávú memóriám, szóval még azokra az emberekre is emlékszem, akikkel csak bölcsibe jártam együtt...)

17. 11:11: Mi az a dolog, amit akarsz, de talán sosem lehet a tiéd?
Kicsi koromban, imádtam azokat a filmeket/videókat, amikben volt valamilyen esküvői jelenet. Amikor bemutatták a hercegnős, hófehér ruhát, ahogy a mennyasszonyt az apukája az oltárhoz kíséri, az első táncot, az apa-lánya táncot, az óriási tortát. Esküvőt nagyon szeretnék, de könnyű kitalálni, mik nem valósulhatnak már meg.

18. HULLÓCSILLAG: Ki az a személy, akiben annyira megbízol, hogy fontos döntéseknél kikéred a véleményét?
Anyukám és a legjobb barátnőm, illetve a gátlástalanabb dolgokkal kapcsolatban a nagybátyám, mert vele olyan dolgokat is megoszthatok - és fordítva -, amiket anyunak és a mamámnak - főleg neki - egyikünk sem mer vagy akar elmondani. 

19. FÖLD: Hol érzed magad a leginkább otthonosan?
Otthon és a koliszobánkban. De igazából bárhol otthonosan érzem magam, ahol úgy kezelnek, mintha tényleg otthon lennék: Baján keresztanyukámék háza, Siófokon másik keresztanyukámék nyaralója, de legutóbb Debrecenben volt ilyen, mikor egy barátnőmhöz mentem.

20. HORIZONT: Mi az az egy dolog, ami miatt jobban érzed magad, mikor zaklatott vagy?
Ölelés. Nem igazán viselem jól, ha sajnálnak, mert a megszokott kliséken kívül mást nem tudnak úgyse mondani, de az kell a lelki békémnek, hogy amíg én sírok, addig csendben valaki legyen ott mellettem. Ja meg amúgy a kaja is. De a kajától en bloc jól érzem magam.

21. SARKI FÉNY: Mi az a dolog, ami segít elaludni, mikor ezt lehetetlennek érzed?
Most már appom is van, ami bebizonyítja, hogy öt percen belül szoktam elaludni. Ha kb. negyed óra forgolódás után sem tudok elaludni, akkor ott már az istennek se fogok. Néha be szokott válni, hogy elképzelem, ahogy egy liftben ereszkedek lefelé a 100. emelettől a földszintig és valahol ötven körül sikerül bekómálnom, de ez már egy nagyon végső eset és csak ritkán működik. Szerencsére nagyon kevés az olyan alkalom, hogy ne tudnék elaludni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése